A hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között, A nyak és a váll izmainak myositise

Meg kell jegyezni, hogy a fogsok a ktszveten kvl szksgszeren a brre is hatnak. Masszzs kzben a helyi hatsokon kvl a brben s a br alatti ktszvetben lev idegvgzdsek ltal kzvettett ingerhatsok rvn reflexes ton tvolhatsok is ltrejnnek. A tvolhatsok mind a felletesen, mind a mlyebbre hat fogsokkal kivlthatk. A mlyebbre terjed hz jelleg fogsok a vegetatv idegrendszerre is befolyssal vannak. A ktszveti znk fogalmnak ketts rtelme van. Ltrejhetnek akut betegsg alkalmval a megbetegedett szervnek megfelel ktszveti znban diagnosztikus znamint klinikailag nma znk keletkezhetnek rkltt dspositio alapjn a hozzjuk tartoz szerv- szervrendszer megbetegedse nlkl.

Ez esetben a vegetatv idegrendszer gyenge pontjt jelentik. A ktszveti znk nemcsak a hozzjuk tartoz szervvel, erekkel s idegekkel kapcsoldnak, hanem egyms kztt is reflexkapcsolatban llnak, mgpedig caudo - cranalis irnyban D. A klnbz stdiumban lv krkpekre klnbz eltolsi rtegben lv ktszveti zna a jellemz. Az eltolsi rteg minden a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között mint terminus technicus rtend, nem anatmiai fogalom. Felletes br kzeli ktszveti zna tallhat akut krkpeknl, s csak eltolssal vizsglhat.

Mly, fascia kzeli ktszveti zna szubakut s krnikus krkpeknl tallhat, itt a ht reliefjben mr lthat elvltozsok, behzdsok, ízületi fájdalom kapszulák jelennek meg. Az akut stdium elmltval a felletes eltolsi rtegben lv feszls a panaszokkal egytt elmlik, de a mly ktszveti eltolsi rtegben megmarad. A kezels kivitelezsekor klnfle fogsokat alkalmazunk. A legfontosabb ktszveti masszzsfogs a drzsls, amit a III.

Ujjunkat fokos szgben helyezzk r a brre gy, hogy kzben a keznket könyökízületek fájnak kezelés supinatio - pronatio kztt kzpllsban tartjuk. Ujjbegynk-kel a kezelend brfelletre nyomst gyakorolunk s elre - htra, valamint krkrs irnyban mozgsokat vgznk. A ktszveti masszzskezelsnl a drzslsen kvl egyb fogsok is ki-vitelezsre kerlnek. A klnfle ktszveti masszzsfogsokat helyi hatsok kivltsra a legklnflbb testtjakon pl.

Teirich-Leube s Dicke rszletesen kidolgoztk azokat a ktszveti masszzs mdszereket, amikkel a helyi hatsokon kvl szegmentlisan reflexeket is kivlthatunk. Az eljrst - a szegment masszzstl val, megklnbztets cljbl ktszveti reflexzna masszzsnak nevezzk. Ennek a kezelsi mdnak a gygyt orvosi munkban nagy jelentsge van. Gazdagtja a kezelsi lehetsget klnfle betegsgek kezelsnl s utkezelsnl. Az eljrs legfontosabb indikcija a perifris vrkeringsi zavarok javtsa.

Egyes belgygyszati betegsgekben szenvedkn kvl alkalmazhatjuk sebszeti, ortopdiai, ngygyszati s ideggygyszati betegek kezelsben is.

A ktszveti masszzs ellenjavallatai. Artris, vns keringsi zavarok 4. Vegetatv eredet ritmuszavarok funkcionlis szvpanaszok 5. Krnikus obstruktv lgti betegsgek 6. Ulcus ventriculi, gastritis, mj-epe funkcionlis zavarai 7. A a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között beidegzsi zavarai, spastikus obstipci 8. Hlyagirritci, pyelitis utni llapot 9. Dysmenorrhea Trofikus zavarok Perifris parzisek A ktszveti masszzs fogsai.

A ktszveti masszzs fogsaiA ktszveti znk vizsglata a lthat jelek leolvassa A beteg j megvilgtsban a kezel eltt l lemeztelentett httal. Kifejezett feszls mellett sem lthatak egyformn az sszes ktszveti znk.

A paravertebralisan elhelyezked ktszveti znkat szemmel kevsb lehet szrevenni, de a glutealis tjkon lv, az os sacrum, os scapula felett s a lapockk kztt elhelyezkedk, valamint a mellkason lvk mr szemmel jobban felismerhetk. A mellkason lv ktszveti znk megtlse szemmel azonban nem olyan megbzhat, mert a mellkas a legtbb felnttnl nem egyforma, a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között izomzat a kt oldalon nem egyformn ers, fejlett, s ez a ht reliefjt befolysolja.

A manulis vizsglat Eltolssal szimmetrikusan, kt oldalrl, caudalis irnybl cranalis irnyba haladva trtnik. A szvetrtegekkel egymson laposan eltolva az oldalak llapott is ssze kell hasonltani. Fontos, hogy az ujjak hatrozottan, de nyoms nlkl dolgozzanak. Az eltols sorrendje: a fartl a keresztcsont szlig haladva hlyag obstipatio zna, artris lbzna vizsglata a cspktl az iliosacrals izletig haladva vna-nyirok zna s a genitlik zninak vizsglata a keresztcsonton alulrl felfel haladva hlyagzna, als fejzna, menseszna vizsglata az os sacrum feletti paravertebralis szakaszon haladva vese- s blznk vizsglata a mellkason dorsalisan haladva balra szv- s gyomorznk, jobbra mj s epe-znk, mindkt oldalon td- s bronchilis znk vizsglata a scapulk kztt s felett vizsglva fejznk s karznk tallhatk tarkn fejzna vizsglata.

Br redkpzssel a hvelykujj s a tbbi ujj kztt, fascia kzelben br redt kell kpezni, rugalmasan, csp rzs nlkl A br redit olyan mlyen kell megfogni, hogy az elemels a fascia kzeli rtegben kvetkezzk be. A vizsglat helye a mellkason dorsalisan s a scapulk felett van. A ktszveti znk s a hozzjuk tartoz szervi funkcik sszefggsei Hlyagzna: gyakori hlyaghurut, rzkeny hlyag lefekvskor trdig hideg lbak, nagyobb mennyisg vizelet jellemzi; Obstipatio zna: utazsnl, krnyezetvltozsnl, vrakozsi idegfeszltsgben, nknl mg menstruci eltt is, szkletszoruls lp fel; Vna- nyirokzna: estre boka dma keletkezik, a lbak nehezek s fradtak lesznek, jszaki paraesthesia, vdligrcs lphet fel; Menses zna: fjdalmak a menstruci alatt s dysmenorrhea jellemzik; Blzna: gyorstott emszts, hasmensre val hajiam lelki feszltsg esetn pl.

Bypomenorrhea zna: a menstrucis intervallum meghosszabbodsra val hajlam, secunder amenorrhea, infantilis genitlik kapcsoldnak hozz; Fejzna: krnikus fejfjs, fejfjsra val hajlam, migrn, alvszavarok, trauma utni fejfjs jellemzik; Karzna: jszakai paraesthesia, bredskor dagadt ujjak, hideg kezek tapasztalhatak. A ktszveti masszz hatsa, hatsmechanizmusa 24 A ktszveti masszzs a szvetfeszlst specilis vg ingerrel oldja, de nem helyileg s nem szegmentspecifikusan hat.

A ktszveti kezels a vegetatv tnusllapot kiegyenltdst vonja maga utn, paraszimpatikus eltoldssal a szerv megzavart funkcijt befolysolja. A ktszveti masszzs neurlis terpia. Minl kifejezettebb az Interstitialis ktszveti feszls, annl ersebb a ktszveti masszzs reflexhatsa H. Teirich Leube. A kezels kezdetn a vg rzs ezrt intenzv, mg a javulssal intenzitsa cskken. A kezels folyamn a helyesen kivitelezett technika ellenrz krdse az, hogy rzi-e a beteg a vgst? A br kzeli techniknl lehelet finomsg a vgrzet, mg a fascia kzelinl kslessg rzet is lehet.

W Heipertz mszeresen kimutatta, hogy csak a vgrzet jelentkezse utn emelkedik mrheten a hmrsklet a vgtagokon, amely a paraszimpatikus irny eltolds jele. Fontos a lass, kiegyenslyozott kezels, hogy a reakci a megfelel mdon jjjn ltre, valamint hogy a beteg alkalmazkodni tudjon a szokatlan masszzsrzethez. Angiopathis rbetegeknl s pajzsmirigy zavar esetben a vgrzet nem vlthat ki, a javulst annak megjelense jelenti.

Brreakci termszetes a ktszveti masszzs sorn. Brreakciknt mrskelt feszls ktszveti zna esetn vkony, elhatrolt vonal keletkezik. Ersebb feszls esetn szlesebb a vonal, a szleken elmosd sznhatssal, elszr piros, ksbb sttvrs, illetve barna lesz.

Elnevezse dermographia rubra. A brprbl ers feszls esetn dermographia elevata, quadli a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között, amely erssgben s fennmaradsnak idtartamban a szveti feszls fggvnye. A javuls elrehaladsval a brreakcik cskkennek. Angiopathis rbetegeknl s pajzsmirigy zavarnl brreakci nem tapasztalhat, megjelense a javulst jelzi. Reumatikus szveteknl szveti bevrzs jhet ltre, fjdalom nlkl ez normlis reakci.

Vegetatv reakci a vgs, mint inger a ktszvetbl tovbbjutva azonnali tneteket okozhat pl.

A nyak és a váll izmainak myositise

A vegetatv reakci, ltalnos paraszimpatikus irny thangols a ktszveti masszzs eredmnyeknt. A kezel a masszzs hatst a II. Humorlis reakci a ktszveti masszzs kvetkezmnyeknt rthet, mert a neurlis s a humorlis folyamatok a szvetekben egymssal kapcsolatban llnak s egymst kpesek befolysolni.

Brreakcik izzadsgkpzds, a vgtagok melegg vlsa, hrtelen szksgess vl szkletrts, bsges vizels utalnak a vegetatv reakcihelyzet paraszimpatikus irny tvltozsra.

A kivltott szveti folyamatokkal, egy-kt rs szabad intervallum utn, ltalnos paraszimpatikus reakci lp fel, éles fájdalom térdre fekve ers fradtsgknt. Ha a beteg ebben az idben nem fekszik le, s esetileg mg szimpatikus izgalomnak is kiteszi magt, akkor fejfjs, st colapsus is bekvetkezhet.

Angiopathis betegeket, mivel az azonnali, teljes paraszimpatikus hats a kvnatos, kezels utn le kell fektetni. A ktszveti masszzsnl jelentkez irritcik Irritci alatt reflex eltolds rtend, amely a brn vagy a szervben spontn fellp rzet formjban jelentkezik. A kvnt s normlis reakcik mellett megnyilvnul irritcik lehetnek gyorsan mlk, vagy tartsak.

Az okok, amelyek kivlthatjk: a kezel a munkamenet folyamn fokozottan rzkeny a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között kerlt; a masszzs technikja vagy a tempja hibs volt; nem vg, hanem nyom rzet keletkezett, s ez nem szablyos, hanem hibs reakcit vltott ki; a beteg terpia resistens. Az irritcik gyors megszntetse fontos. Amennyiben a panaszok harminchat rn tl fennllnak, a vizsglatot meg kell ismtelni. A ktszveti masszzs kezelsi helye 25 A ktszveti masszzst minden esetben a diagnosztikus zntl distalisan kell elkezdeni.

A kezelst egyoldali diagnosztikus zna esetn az egszsges oldal fell kell indtani, s csak utna szabad az rintett oldalra ttrni. A trzsn ajnlott a nem autochton izmok fell haladni az autochton izmok irnyba. Caudlisan fekv ktszveti znknl a kezelst perifris menettel kell kezdeni trochanter tjk, tractus iliotibialisezutn kvetkezhet a munka az os sacrum felett. A nma znk a kezelsi menetben mint terpis znk szerepelnek, mielbb be kell a kezelsbe vonni azokat. A terpis znkban vgzett kezels a viscero - viscerlis reflex alapjn a diagnosztikus znk ktszveti feszlst oldhatja.

A ktszveti masszzs technikja Kiindulsi helyzetek ls, a beteg lemeztelentett httal l, lbai altmasztva, kezeivel a combjn tmaszkodik. A ktszveti znk l helyzetben lthatak a legjobban.

gyógymasszőr tanfolyam, masszázselmélet tételek (2007, 72 oldal)

A kezel alacsonyabban l a beteg mgtt. Oldalfekvs, ids betegek, vegetatv labilis - hypotnis, hypertonis - betegek javasolt testhelyzete.

A Ktszveti masszzs, kezelsi menet a trzsn. Hton fekvs, az als vgtagok, a trzs mellkasi, hasi oldala kezelsnek helyzete. A kezel a beteg mellett l vagy ll. Kztarts A ktszveti masszzst a 3. A csukl enyhn ulnris vagy radilis abductioban van. A vll- s knykzlet merevtett, ami azt eredmnyezi, hogy a hzs a teljes karral trtnik.

Br alatti s fascia - technika A fascia kzeli ktszveti znk esetben a br alatti s a fascia kztti eltolsi rtegben kell dolgozni. A munkamenet rvid vagy hosszabb hzsvezets vagy a csont- izom- s fascia szlekre harnt, n. A vgrzetet a betegnl a terpis hzs vltja ki. Br alatti technika: az ujjakat nyoms nlkl, a csont- izom- vagy fascia szlektl egy-hrom centimternyire kell felhelyezni, a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között ktszvet eltolsa, nyoms- s vgsrzet nlkl az eltolsi hatrig trtnjk, ez az t a feszltsg nagysgtl fggen lehet hossz vagy rvid, terpis hzs, amelynl a beteg hatrozott, les vgst rez.

Lnyeges; hogy a kezel vgig a fascia kzeli eltolsi rtegben maradjon. A legrvidebb munkamenetet, az n. Fascia - technika az ujjakat a fascia szlre helyezve sem nyomst, sem vgrzetet nem szabad a betegnl kivltani, terpis hzs. A kezels idtartama A ktszvet, feszlse miatt, nehezen megdolgozhat, ezrt az els kezels idignyes, perc, de lehet mg tbb is.

A feszls cskkentsvel ksbb az id is rvidebb, perc. Merev sma nincs, mindig a beteg llapota a dnt. Az els hrom-ngy kezels egyms utn, naponta, de legalbb hromszor egy hten, ksbb ktszer hetente, vgl fenntart kezelsknt egyszer egy hten legyen. Ha az els hrom-ngy kezels nem srn egyms utn kvetkezik, kslekedhet a vegetatv thangols, krdsess vlhat a kezels sikere.

Egy kra tizenkett - -tizennyolc kezelsbl ll, ezt kveten szksges egy negyedves sznet, mert a szervezet a ktszveti masszzs ingere szmra ingerelhetetlenn vlt. Hogy a paraszimpatikus hats akadlytalanul rvnyeslhessen, a mozgskezelst minden-esetben a ktszveti masszzs eltt kell a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között.

A szegment-masszzs elve, alkalmazsi terlete. A szegment-masszzs elve, alkalmazsi terleteA Szegment masszzs lettani alapok A szegment masszzs lettani alapjt az a felismers adja, hogy a br, izom, ktszvet, erek, csont, bels szervek azonos gerincveli szegmentumbl kapjk a beidegzsket, s ennek alapjn funkcionlis klcsnhatsban llnak egy-mssal. A bels szervek funkcionlis betegsge az azonos szegmentumhoz tartoz viscerotom, dermetom, myotom, sclerotom s neurotom terletn egy izgalmi llapotot hoz ltre a spinalis ganglion irritcijn keresztl.

A bels szervekbl kiindul, kisugrz fjdalom egy meghatrozott testfelsznre vetl ki, mindig az adott szervnek megfelel szegmentlis br szimmetrikus ízületi gyulladás izom terletre viszcero - szomatikus hats.

Kisugrz fjdalom Az adott brterletrl s zsigerekbl kiindul afferensek ugyanazon gerincveli szegmentumba futnak be, s ugyanazon rzingerletet tovbbt sejten vgzdnek pl. A br a szervnek megfelel szegmentlis znban fokozott rzkenysget jelez, ezt nevezzk hiperalgzis Head znnak. Amg a fokozott rzkenysg a br felsznn jelentkezik, a mly hiperalgzia az izmokban jn ltre szintn a szervnek megfelel izomznban, melyet Mackenzie znnak neveznek. Az adott br s izom terlet rzkenysgnek gtlsa masszzzsal rhet el.

A br fell, kvlrl befel trtn terpis megkzelts a szegment masszzs alapja, amely az un. A Head Mackenzie fle reflex fenomnek Head s Mackenzie kutatsai rmutattak a br, izom s bels szervek kztti szoros funkcionlis kapcsolatra. Kimutattk, hogy minden bels szervi elvltozsnl a szervhez tartoz szegmentlis egysgben reflektrikus elvltozsok lpnek fel, s ezeket reflexfenomennek neveztk el.

Fokozott tnus a br, bralatti ktszvetben 2. Fokozott tnus az izomban 3. Anyagcsere s keringsi zavar 4. Vzhztartsi zavar a ktszvet mlyebb rtegeiben 5. Vazomotoros vltozsok A Head Meckenzie fle reflex szimptmk A bels szervek betegsge mindig funkci krket rint, mivel a szervek beidegzse nem egy, hanem tbb szegmentumbl ered.

Ezrt egyidben tbb szegment irritldik, s gy tbb br s izom terlet vlik rintett. Angina pectoris - mellkasi fjdalom - lapockba kisugrz fjdalom - bal karba kisugrz fjdalom - a vllkrli izmok fokozott spazmusa 2. Pleuritis - loklis dma az erős hátfájás a lapockákban ktszvetben - a vllkrli izmok hipertnusa 3.

Hasi szervek gyulladsa - a hasfal izomzatnak loklis kontrakcija defense musculaire 4. A szervhez tartoz szegmentlis egysgben, mechanikus ingerekkel dolgozva, befolysolja a betegsg kros funkci krt szegmentspecifits. Szegmentlisan kivitelezett, specilis fogsokkal a kutn - viszcerlis vezetsi ven keresztl hatni tudunk a beteg szerv funkcizavarra. Minl ersebb ingerekkel dolgozunk, annl jobban sszegezdnek az egymsutn befut afferens ingerek a br fell, melyek elnyomjk a szervi fjdalmat.

A kros reexkrn bell a Head- s Mackenzie znk rzkenysge cskken, mivel a mechanikai ingerek a kros fjdalomingerletet az A-delta rostokon keresztl blokkoljk fjdalom zsilip. A szegment masszzs clja 1. A betegsg okozta kros reflexkr megszaktsa. A szervi funkcionlis zavar befolysolsa.

A szegmentumoknak megfelel szveti llapot helyrelltsa. A szegment masszzs hatsa A beteg szerv ltal kivltott reflexznban javuls jn ltre, cskken a fokozott fjdalomrzkenysg a brben s az izmokban. Szegment specifts A beteg szervhez tartoz reflexznban vgzett manulis kezelssel specifikus hatst vltunk ki: - keringsjavts - a brhmrsklet emelkedse - izomrelaxci - paraszimpatikus hats - fjdalom cskkens - a szervi funkci zavar cskkense A szegment masszzst megelz vizsglat sttuszfelvtel a reflektrikus tnetek alapjn 1.

Megtekints a brznk - ktszveti behzdsok - ktszveti duzzanatok - a br turgora - libabr - izzads b izomznk - fokozott tnus izomspazmus - cskkent a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között atrfia - izomrostok feszlse, rvidlse c a beteg tartsban jelentkez vltozsok. Tapints a. A brhmrsklet emelkedse 2. A halványsárga, viszkózus, enyhén fás és balzsamos illatú illóolaját az összeaprított fakéregből és gallyakból vízgőz-desztillációval állítják elő.

Főbb hatásai: antimikrobiális, nyugtató és a lelkiállapotot, hangulatot kiegyensúlyozó olaj. Keleties hangulatot teremt. Méz- só- csokoládé masszázs - általános tudnivalók Az alábbiakban részletezett masszázsfajták kezelési menete egyforma. Jellegét, hatását a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között a különböző eljárások megegyeznek abban, hogy egy kifejezetten relaxáló, több érzékszerven át ható kezelést kapnak Vendégeink.

Illóolajos párologtatóval, hangulatfényekkel próbáljuk teljesebé tenni az a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között. Az alábbiakban részletezett 3 féle masszázs mindegyike bőrradírozással kezdődik, melyre himalája sós- joghurtos anyagot használunk. Ezt követi a magas hatóanyag-tartalmú termékek feltétele, melyet feltolással, relaxáló mozdulatokkal juttatunk mélyebbre. A termékek melegítő készülékben nyerik el kellemes hőmérsékletüket.

A masszázs végén kerül felhelyezésre a pakolás, melyben még 30 percet pihen a Vendég. Időtartam: perc 10 perc bőrradír, 60 perc masszázs, 30 perc relaxáció Mézes masszázs Biológiai hatás: méregteleníti a bőr alatti szöveteket, bőrtápláló, bőrmegújító hatása van. Normalizálja a bőrt és a bőr alatti kötőszövet vízháztartását kötőszövet helyreállító és vízháztartás normalizáló hatása van. Segít fellazítani a letapadt izmokat, gyulladáscsökkentő, tisztítja, méregteleníti a bőrt, kitisztítja a pórusokat, fokozza a szervezetben a salakanyag ürítését, erősíti az immunrendszert.

Ásványi anyagokkal, nyomelemekkel tölti fel a bőrt. Kalcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium, cink, és természetes antioxidánsok, aminosavak, fehérjék és féle makró- és mikroelem. Kezelés menete: bőrradírozással kezdjük a kezelést. A bőrradír minőségi cukor és joghurt keveréke. Ezt követi a mézes olajjal történő svédmasszázs, majd a végén, a háton mézes pakolás, mely minőségi termelői mézből és kevés olajból készül.

Az adott területet letakarjuk fóliával és a Vendég 20 percet pihen, míg a mézben lévő hatóanyagok és vitaminok a bőrébe felszívódnak. Időtartama: perc 10 perc bőrradír, 60 perc masszázs, 30 perc relaxáció.

Javallat: kiegészítő gyógymódként ajánlják reumásoknak, a számítógép mellett dolgozóknak izomlazítóként, a krónikus fejfájást is csillapítja. Elsődleges cél az izomzat erejének, rugalmasságának a növelése, az anyagcsere fokozása, a bőr fiatalságának és rugalmasságának a megtartása. Ellenjavallat: Szív- és keringési a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között szívinfarktus után fél évenbelül, szívelégtelenség,gyógyszeres terápiára nem reagáló magas vérnyomás, Visszérgyulladás, Pajzsmirigy túlműködés, Epilepszia, Sclerosis multiplex, Mozgásszervi megbetegedés gyulladásos fázisa, Inkontinentia széklet- viezelettartás részleges, vagy teljes zavaravérzékenység, vérhigító szedése, menstruáció, daganatos megbetegedés után 5 évig, de azt követően is egyéni mérlegelés alapján, fertőző betegségek, nyílt sebek- sérülések, fertőző bőrbetegségek,lázas állapot, terhesség, helyi bőrelváltozások bőrsérülés, bőrbetegségvisszeresség esetén alsó végtagokat nem szabad, vérzékenység, véralvadásgátló tabletta szedése mellett óvatosság szükséges.

Az eltols sorrendje: a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között fartl a keresztcsont szlig haladva hlyag obstipatio zna, artris lbzna vizsglata a cspktl az iliosacrals izletig haladva vna-nyirok zna s a genitlik zninak vizsglata a keresztcsonton alulrl felfel haladva hlyagzna, als fejzna, menseszna vizsglata az os sacrum feletti paravertebralis szakaszon haladva vese- s blznk vizsglata a mellkason dorsalisan haladva balra szv- s gyomorznk, jobbra mj s epe-znk, mindkt oldalon td- s bronchilis znk vizsglata a scapulk kztt s felett vizsglva fejznk s karznk tallhatk tarkn fejzna vizsglata.

Br redkpzssel a hvelykujj s a tbbi ujj kztt, fascia kzelben br redt kell kpezni, rugalmasan, csp rzs nlkl A br redit olyan mlyen kell megfogni, hogy az elemels a fascia kzeli rtegben kvetkezzk be. A vizsglat helye a mellkason dorsalisan s a scapulk felett van.

A ktszveti znk s a hozzjuk tartoz szervi funkcik sszefggsei Hlyagzna: gyakori hlyaghurut, rzkeny hlyag lefekvskor trdig hideg lbak, nagyobb mennyisg vizelet jellemzi; Obstipatio zna: utazsnl, krnyezetvltozsnl, vrakozsi idegfeszltsgben, nknl mg menstruci eltt is, szkletszoruls lp fel; Vna- nyirokzna: estre boka dma keletkezik, a lbak nehezek s fradtak lesznek, jszaki paraesthesia, vdligrcs lphet fel; Menses zna: fjdalmak a menstruci alatt s dysmenorrhea jellemzik; Blzna: gyorstott emszts, hasmensre val hajiam lelki feszltsg esetn pl.

Bypomenorrhea zna: a menstrucis intervallum meghosszabbodsra val hajlam, secunder amenorrhea, infantilis genitlik kapcsoldnak hozz; Fejzna: krnikus fejfjs, fejfjsra val hajlam, migrn, alvszavarok, trauma utni fejfjs jellemzik; Karzna: jszakai paraesthesia, bredskor dagadt ujjak, hideg kezek tapasztalhatak.

A ktszveti masszz hatsa, hatsmechanizmusa 24 A ktszveti masszzs a szvetfeszlst specilis vg ingerrel oldja, de nem helyileg s nem szegmentspecifikusan hat. A ktszveti kezels a vegetatv tnusllapot kiegyenltdst vonja maga utn, paraszimpatikus eltoldssal a szerv megzavart funkcijt befolysolja.

A ktszveti masszzs neurlis terpia. Minl kifejezettebb az Interstitialis ktszveti feszls, annl ersebb a ktszveti masszzs reflexhatsa H. Teirich Leube. A kezels kezdetn a vg rzs ezrt intenzv, mg a javulssal intenzitsa cskken. A kezels folyamn a helyesen kivitelezett technika ellenrz krdse az, hogy rzi-e a beteg a vgst? A br kzeli techniknl lehelet finomsg a vgrzet, mg a fascia kzelinl kslessg rzet is lehet. W Heipertz mszeresen kimutatta, hogy csak a vgrzet jelentkezse utn emelkedik mrheten a hmrsklet a vgtagokon, amely a paraszimpatikus irny eltolds jele.

Fontos a lass, kiegyenslyozott kezels, hogy a reakci a megfelel mdon a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között ltre, valamint hogy a beteg alkalmazkodni tudjon a szokatlan masszzsrzethez. Angiopathis rbetegeknl s pajzsmirigy zavar esetben a vgrzet nem vlthat a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között, a javulst annak megjelense jelenti.

Brreakci termszetes a ktszveti masszzs sorn. Brreakciknt mrskelt feszls ktszveti zna esetn vkony, elhatrolt vonal keletkezik. Ersebb feszls esetn szlesebb a vonal, a szleken elmosd sznhatssal, elszr piros, ksbb sttvrs, illetve barna lesz. Elnevezse dermographia rubra. A brprbl ers feszls esetn dermographia elevata, quadli keletkezhet, amely erssgben s fennmaradsnak idtartamban a szveti feszls fggvnye.

A javuls elrehaladsval a brreakcik cskkennek. Angiopathis rbetegeknl s pajzsmirigy zavarnl brreakci nem tapasztalhat, megjelense a javulst jelzi. Reumatikus szveteknl szveti bevrzs jhet ltre, fjdalom nlkl ez normlis reakci. Vegetatv reakci a vgs, mint inger a ktszvetbl tovbbjutva azonnali tneteket okozhat pl. A vegetatv reakci, ltalnos paraszimpatikus irny thangols a ktszveti masszzs eredmnyeknt. A kezel a masszzs hatst a Alkar ízületi fájdalom. Humorlis reakci a ktszveti masszzs kvetkezmnyeknt rthet, mert a neurlis s a humorlis folyamatok a szvetekben egymssal kapcsolatban llnak s egymst kpesek befolysolni.

Brreakcik izzadsgkpzds, a vgtagok melegg vlsa, hrtelen szksgess vl szkletrts, bsges vizels utalnak a vegetatv reakcihelyzet paraszimpatikus irny tvltozsra. A kivltott szveti folyamatokkal, egy-kt rs szabad intervallum utn, ltalnos paraszimpatikus reakci lp fel, rendszerint ers fradtsgknt. Ha a beteg ebben az idben nem fekszik le, s esetileg mg szimpatikus izgalomnak is kiteszi magt, akkor fejfjs, st colapsus is bekvetkezhet. Angiopathis betegeket, mivel az azonnali, teljes paraszimpatikus hats a kvnatos, kezels utn le kell fektetni.

A ktszveti masszzsnl jelentkez irritcik Irritci alatt reflex eltolds rtend, amely a brn vagy a szervben spontn fellp rzet formjban jelentkezik. A kvnt s normlis reakcik mellett megnyilvnul irritcik lehetnek gyorsan mlk, vagy tartsak. Az okok, amelyek kivlthatjk: a kezel a munkamenet folyamn fokozottan rzkeny znba kerlt; a masszzs technikja vagy a tempja hibs volt; nem vg, hanem nyom rzet keletkezett, s ez nem szablyos, hanem hibs reakcit vltott ki; a beteg terpia resistens.

A gerinc degeneratív betegségei

Az irritcik gyors megszntetse fontos. Amennyiben a panaszok harminchat rn tl fennllnak, a vizsglatot meg kell ismtelni. A ktszveti masszzs kezelsi helye 25 A ktszveti masszzst minden esetben a diagnosztikus zntl distalisan kell elkezdeni. A kezelst egyoldali diagnosztikus zna esetn az egszsges oldal fell kell indtani, s csak utna szabad az rintett oldalra ttrni. A trzsn ajnlott a nem autochton izmok fell haladni az autochton izmok irnyba. Caudlisan fekv ktszveti znknl a kezelst perifris menettel kell kezdeni trochanter tjk, tractus iliotibialisezutn kvetkezhet a munka az os sacrum felett.

A nma znk a kezelsi menetben mint terpis znk a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között, mielbb be kell a kezelsbe vonni azokat. A terpis znkban vgzett kezels a viscero - viscerlis reflex alapjn a diagnosztikus znk ktszveti feszlst oldhatja.

A ktszveti masszzs technikja Kiindulsi helyzetek ls, a beteg lemeztelentett httal l, lbai altmasztva, kezeivel a combjn tmaszkodik. A ktszveti znk l helyzetben lthatak a legjobban. A kezel alacsonyabban l a beteg mgtt. Oldalfekvs, ids betegek, vegetatv labilis - hypotnis, hypertonis - betegek javasolt testhelyzete.

A Ktszveti masszzs, kezelsi menet a trzsn. Hton fekvs, az als vgtagok, a trzs mellkasi, hasi oldala kezelsnek helyzete. A kezel a beteg mellett l vagy ll. Kztarts A ktszveti masszzst a 3. A csukl enyhn ulnris vagy radilis abductioban van. A vll- s knykzlet merevtett, ami azt eredmnyezi, hogy a hzs a teljes karral trtnik.

Br alatti s fascia - technika A fascia kzeli ktszveti fájdalom a térdkalácsban hajlításkor esetben a br alatti s a fascia kztti eltolsi rtegben kell dolgozni.

A munkamenet rvid vagy hosszabb hzsvezets vagy a csont- izom- s fascia szlekre harnt, n. A vgrzetet a betegnl a terpis hzs vltja ki. Br alatti technika: az ujjakat nyoms nlkl, a csont- izom- vagy fascia szlektl egy-hrom centimternyire kell felhelyezni, a ktszvet eltolsa, nyoms- s vgsrzet nlkl az eltolsi hatrig trtnjk, ez az t a feszltsg nagysgtl fggen lehet hossz vagy rvid, terpis hzs, amelynl a beteg hatrozott, les vgst rez.

Lnyeges; hogy a kezel vgig a fascia kzeli eltolsi rtegben maradjon. A legrvidebb munkamenetet, az n. Fascia - technika az ujjakat a fascia szlre helyezve sem nyomst, sem vgrzetet nem szabad a betegnl kivltani, terpis hzs.

A kezels idtartama A ktszvet, feszlse miatt, nehezen megdolgozhat, ezrt az els kezels idignyes, perc, de lehet mg tbb is. A feszls cskkentsvel ksbb az id is rvidebb, perc. Merev sma nincs, mindig a beteg llapota a dnt. Az els hrom-ngy kezels egyms utn, naponta, de legalbb hromszor egy hten, ksbb ktszer hetente, vgl fenntart kezelsknt egyszer egy hten legyen.

Ha az els hrom-ngy kezels nem srn egyms utn kvetkezik, kslekedhet a vegetatv thangols, krdsess vlhat a kezels sikere.

Egy kra tizenkett - -tizennyolc kezelsbl ll, ezt kveten szksges egy negyedves sznet, mert a szervezet a ktszveti masszzs ingere szmra ingerelhetetlenn vlt. Hogy a paraszimpatikus hats akadlytalanul rvnyeslhessen, a mozgskezelst minden-esetben a ktszveti masszzs eltt kell vgezni. A szegment-masszzs elve, alkalmazsi terlete. A szegment-masszzs elve, alkalmazsi terleteA Szegment masszzs lettani alapok A szegment masszzs lettani alapjt az a felismers adja, hogy a br, izom, ktszvet, erek, csont, bels szervek azonos gerincveli szegmentumbl kapjk a beidegzsket, s ennek alapjn funkcionlis klcsnhatsban llnak nyaki osteochondrosis fájdalom a vállízületben. A bels szervek funkcionlis betegsge az azonos szegmentumhoz tartoz viscerotom, dermetom, myotom, sclerotom s neurotom terletn egy izgalmi llapotot hoz ltre a spinalis ganglion irritcijn keresztl.

A bels szervekbl kiindul, kisugrz fjdalom egy meghatrozott testfelsznre vetl ki, mindig az adott szervnek megfelel szegmentlis br s izom terletre viszcero - szomatikus hats. Kisugrz fjdalom Az adott brterletrl s zsigerekbl kiindul afferensek ugyanazon gerincveli szegmentumba futnak be, s ugyanazon rzingerletet tovbbt sejten vgzdnek pl.

A br a szervnek megfelel szegmentlis znban fokozott rzkenysget jelez, ezt nevezzk hiperalgzis Head znnak. Amg a fokozott rzkenysg a br felsznn jelentkezik, a mly hiperalgzia az izmokban jn ltre szintn a szervnek megfelel izomznban, melyet Mackenzie znnak neveznek.

Az adott br s izom terlet rzkenysgnek gtlsa masszzzsal rhet el. A br fell, kvlrl befel trtn terpis megkzelts a szegment masszzs alapja, amely az un. A Head Mackenzie fle reflex fenomnek Head s Mackenzie kutatsai rmutattak a br, izom s bels szervek kztti szoros funkcionlis kapcsolatra. Kimutattk, hogy minden bels szervi elvltozsnl a szervhez tartoz szegmentlis egysgben reflektrikus elvltozsok lpnek fel, s ezeket reflexfenomennek neveztk el.

Fokozott tnus a br, bralatti ktszvetben 2. Fokozott tnus az izomban 3. Anyagcsere s keringsi zavar 4. Vzhztartsi zavar a ktszvet mlyebb rtegeiben 5. Vazomotoros vltozsok A Head Meckenzie fle reflex szimptmk A bels szervek betegsge mindig funkci krket rint, mivel a szervek beidegzse nem egy, hanem tbb szegmentumbl ered. Ezrt egyidben tbb szegment irritldik, s gy tbb br s izom terlet vlik rintett. Angina pectoris - mellkasi fjdalom - lapockba kisugrz fjdalom - bal karba kisugrz fjdalom - a vllkrli izmok fokozott spazmusa 2.

Pleuritis - loklis dma az intersticilis ktszvetben - a vllkrli izmok hipertnusa 3. Hasi szervek gyulladsa - a hasfal izomzatnak loklis kontrakcija a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között musculaire 4. A szervhez tartoz szegmentlis egysgben, mechanikus ingerekkel dolgozva, befolysolja a betegsg kros funkci krt szegmentspecifits. Szegmentlisan kivitelezett, specilis fogsokkal a kutn - viszcerlis vezetsi ven keresztl hatni tudunk a beteg szerv funkcizavarra.

Minl ersebb ingerekkel dolgozunk, annl jobban sszegezdnek az egymsutn befut afferens ingerek a br fell, melyek elnyomjk a szervi fjdalmat. A kros reexkrn bell a Head- s Mackenzie znk rzkenysge cskken, mivel a mechanikai ingerek a kros fjdalomingerletet az A-delta rostokon keresztl blokkoljk fjdalom zsilip.

A szegment masszzs clja 1. A betegsg okozta kros reflexkr megszaktsa. A szervi funkcionlis zavar befolysolsa. A szegmentumoknak megfelel szveti llapot helyrelltsa. A szegment masszzs hatsa A beteg szerv ltal kivltott reflexznban javuls jn ltre, cskken a fokozott fjdalomrzkenysg a brben s az izmokban.

Szegment specifts A beteg szervhez tartoz reflexznban vgzett manulis kezelssel specifikus hatst vltunk ki: - keringsjavts - a brhmrsklet emelkedse - izomrelaxci - paraszimpatikus hats - fjdalom cskkens - a szervi funkci zavar cskkense A szegment masszzst megelz vizsglat sttuszfelvtel a reflektrikus tnetek alapjn 1. Megtekints a brznk - ktszveti behzdsok - ktszveti duzzanatok - a br turgora - libabr - izzads b izomznk - fokozott tnus izomspazmus - cskkent tnus atrfia - izomrostok feszlse, rvidlse c a beteg tartsban jelentkez vltozsok.

Tapints a. A brhmrsklet emelkedse 2. Kapillristgulat, keringsfokozs, a vns kerings fokozsa 3. Az izomspazmus cskkentse 4. A fdalom oldsa 5. A szegmentumok anyagcserjnek javtsa 6. A ktszvet vzhztartsnak javtsa 7. Alapfogsok a simts b drzsls c gyrs d vibrci 2. Specilis fogsok c frszfogs d tvisnylvny fogs e redtols f csavar fogs 3. Kiegszt fogsok a A m. Htkezels 2. Lapocka kezels 3. Sternum kezels 4. Mellkas kezels 5. Nyak, vll kezels 6. Mefence kezels 7. Minden reflektrikus elvltozst kezelni kell 2.

A kezelst a szervhez tartoz znkban kell vgezni 3. Pros szerv esetn a kevsb fjdalmas oldalon kezdjk a kezelst 4. Egyoldali szerv esetn az ellenoldalon kezdnk el kezelni konszenszulis hats 5. A kezelst mindig a szegmentumok tdolgozsval kezdjk gyki fogsok 6. Mindig az als szegmentumoktl haladunk a felsbb szegmentek irnyba az izomfeszls vltozsval arnyosan 7. A trzsn mindig a stemumtl kiindulva az intercostalesek lefutsnak meg-felelen a gerinc irnyba proc. A vgtagok kezelse a svd masszzs fogsaival trtnik 9.

A kezelsfelptse gyki fogsok a L5 L1 szegmentekben sacrum kezels az als vgtag kezelse A kezels hatsa brhmrsklet emelkedse tarts melegsg rzet, kerings javuls a jrs-javulsa, a lbfjdalom cskkense 30 Angiopathinl nem alkalmazzuk a szegment masszzst mert nem vlt ki terpis hatst, viszont a ktszveti masszzs eredmnyes.

Vns keringsi zavar A kezels hatsa: a cirkulci nvelse a pangs cskkentse knny lbrzet az izomfjdalom cskkentse, tnusolds Angins panaszok Kezels a szv szegmentjben: Th8 Th1 Head znk: sternum kulcscsont bal bordav mellkasfal a lapocka s a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között gerinc kztti rsz Th3 Th6 Mackenzie znk. Intercostales m. Szegmentkezels Th 3 TH 9 2.

Sternum kezels 3. Thorax kezels sternumtl a csigolyk irnyba 4. Mellkasi intermittls 5. Nyak,- vllv kezels A Kezels hatsmechanizmusa 1. A vladk oldsa s kirlse 2. A khgsi inger cskkentse 3. Az exudatum resorpcijnak segtse 4. Az izmok spazmusnak oldsa 5. A vitlkapacts nvelse 31 Gygymasszr tanfolyam Masszzselmlet ttelek A szegmentmasszzs javallatai, ellenjavallatai.

A szegmentmasszzs javallatai, ellenjavallataiIndikcik: Bels szervek funkcionlis zavarai 1. Szv- s keringsi megbetegedsek. Td megbetegedsei kzl, bronchitisek, emphysemk, asztms megbetegedsek.

Az emsztrendszer megbetegedsei kzl a gyomor, bl, valamint a krnikus mj- s epebntalmak. Mozgsszervi megbetegedsek, reums, ortopd, traums megbetegedsek, klnsen olyan helyen pl. Krnikus szakasza Kontraindikcik: 1. Lzas llapot. A svd masszzs elmleteA svdmasszzs passzv mozgsterpia, a fizikoterpia rsze, a gygymasszzs rszt kpezi, annak alapfogsait adja.

Ms masszzsok is alkalmazzk fogsait. A svdmasszzs nem az els alkalmazjrl kapta nevt, hanem els alkalmazsnak helyrl. Alapfogsainak egy rszt Per Henrik Ling svd vvmester rendszerezett Stockholmban, beptve azt torna s mozgsrendszer oktatsba. Elmlett a ksbbiekben tudomnyos alapokon elemeztk s rendszereztk, gy alakult ki a svd masszzs mai rendszere. A svdmasszzs a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között tudatosan s clzottan alkalmazott masszzs fogsrendszer.

Alkalmazsa nem minden esetben megengedett s javallt. Az indikcik s kontraindikcik tisztzst kveten a szemlyes benyomsok s az llapotfelmrs utn vgezhet. A svdmasszzs sszetett hatsmechanizmusa miatt a masszrnek elszr a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között simtsokkal kell a kontaktusteremtst s az llapotfelmrst megkezdenie.

Az t f fogsnemet s a kiegszt masszzsfogsokat ezt kveten, az llapotnak s a clnak megfelelen kell tervszeren a fokozatossg figyelembe vtelvel alkalmazni. Kezels kzben a masszr fjdalmat nem okozhat a betegnek, az egyes spazmusok, letapadsok s csomk kidolgozshoz inkbb tbb idt kell rfordtani, a kezelst tbbszr megismtelni, minthogy fjdalmat, kellemetlen rzetet s a betegnek tlzott fradsgot okozzunk. Ezrt kell a klnbz ingerfogsok kztt simtst, vibrcit s zegzugos lehzst alkalmazni, ugyangy levezet fogsknt simtst.

A svd masszzs fogsrendszere t csoportra s a kiegszt fogsok csoportjra bonthat. Ezek a kvetkezk: Simts: Alkalmazsa: Kezdfogs, kt fogsnem kzti tvezet fogs, valamint befejez, levezet fogs.

Gyakran hasznljuk ms fogsok alkalmazsa kztt is. Felletes, enyhe masszzsfogs. A felletes rtegekre s a brfelsznre hat elssorban. Kztarts: A masszr keze, vagy annak simt fellete kvetve a masszrozand testfelletet, arra teljes felletn rsimul. Hatsmechanizmusa: Megteremti a pszichs kapcsolatot, cskkenti a fjdalomkszbt, nyugtat hats. Az elszarusodott hmrteg levlik, a brregenerci meggyorsul. Hyperaemit idz el, n a hmrsklet, fokozdik a vr, nyirok s a ktszveti ramls sebessge, fokozdik az anyagcsere.

Felszvdnak az oedemak. Nyugtat, relaxl hats. Drzsls: Alkalmazsa: ltalban a simtst kvet ingerfogs, de ms fogsokkal kombinlva is alkalmazzuk. A felletes drzsls a brre s a br alatti irhra hat, mg a mly drzsls a mlyebb ktszveti rszekre s az izmokra is, illetve a csonthrtyra.

Kztarts: A masszr keze, a kezelend fellettel os szget zr be, a br felsznre merlegesen, vagy laposan. A mly drzsls a ktszvetet fellaztja s nyjtja, az inak s izmok hatrn lazt, a letapadsokat megsznteti. Az izmok myalgis csomit oldja. Az izomkontraktrt javtja, cskkenti a fjdalomrzst, nveli a fjdalomkszbt. A brhz kzeli csontszvetek anyagcserjt fokozza, ugyangy a regenercis kpessgt is. A helyi hatsokon tl a szegmentlis hats is rvnyesl, ugyangy a kzponti s perifris idegrendszerre is.

Gyrs Alkalmazsa: A simtssal s a drzslssel elksztett izomzat gyrhat. A ktszveti s izom letapadsok fellaztsra s akr a mlyebb izomrtegek spazmusra is hat, sztvlasztja a rostokat. Mindig az izomllapotnak megfelelen a tnust s a szvetek nyjthatsgt, elmozdthatsgt figyelembe vve kell alkalmazni. Feszes, fjdalmas, kteges s csoms izomzat esetn vatosan s fokozatosan nvelhet a nyoms, a gyrs intenzitsa.

Egszsges izomzat a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között kzepes erssg ingerfogssal lehet kezdeni a gyrst. Hypertonusos izomzat esetn kis erej, hosszabb idn keresztl trtn lgy eltols s grgets alkalmazand a rostok megnyjtsra. A hypotonusos izomzat esetn nagyobb ervel, a fascia s az izomszl elmozdtsval, kiemelsvel hatunk az izmokra. Kztarts: A hvelykujj szembefordtva a tbbi ujjakkal enyhn hajltott csuklval, az ujjhegyek rfekszenek a testfelletre, a befogott izom felfekszik az ujjbegyekre.

Nagyobb felleten trtn gyrsnl a tenyr rfekszik a testfelletre s a hvelykujj -II. UJJ lvel dolgozunk, vagy a tenyeret kiemelve kisujj-kisujjprnval. A rost lefutsra diagonlisan az izomrostot kiemelve s megtartva dolgozunk tapads ereds irnyban. Hatsmechanizmusa: n az izom vrelltottsga, bekapcsoldnak a zrt kapillrisok. Fokozdik az anyagcsere, a salakanyagok tvozsa gyorsabb tejsav, gyulladsos maradvnyoka feszltsg s fjdalomrzet a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között.

Az izom terhelhetsge n, regenerldsa gyorsabb, tnusa normalizldik. Az izomrostok elvlnak egymstl, a tapadsok megsznnek. Helyes alkalmazsa a hypertonusosspazmikus izmokat laztja, a hypotonusos, athropias izmokat tonizlja.

Az izmok rugalmassga, llaga a tnusrendezdsnek ksznheten, valamint a ktszveti elemek s lgyrszek tmozgatsnak ksznheten javul. Helytelen alkalmazsa, cspsrzetet, fjdalmat vlt ki, nveli az izom grcskszsgt tgetsek: Kopogtats: ujjbeggyel vgzett tgets. Kis intenzits temes, egyenletes s gyors kzmozgssal vgzend, fleg a mellkason alkalmazzuk. Paskols: kagyl alakba hajltott kzzel kzepes intenzits temes, egyenletes s gyors kzmozgssal vgzend, fleg a hton alkalmazzuk.

Hatsmechanizmusa: Ers ingerfogs, a brre, a br alatti ktszvetekre s az izmokra hat, vasodiletatiot vlt ki, izomtnus fokoz. Ersebb, intenzvebb tgets hatsra kontrakci, reflexes izomspazmus alakul ki.

Centrlis eredet, spastikus bnuls, rzkeny vegetatv labil betegeknl klnsen a nyak s vllv terletn alkalmazsa kontraindiklt. Vibrci: Alkalmazsa: loklisan alkalmazzuk. Kztarts: 11 A III. Hatsmechanizmusa: idegnyugtat, fjdalomcsillapt s izomtnus cskkent, lazt. Az rz receptorok ingerlsvel fjdalomcsillaptsra, nyugtat s lazt hats, nveli az ingerkszb szintjt mellkason a bronhusok szekrcijt idzik el.

A szvetekre ltalnos lazt hats, cskkenti a feszes s kteges rostok spazmust, nveli az oxign elltottsgot Mozgats:ostorszer hullmmozgs, enyhe hzssal kombinlt mozgats egyenletesen kivitelezve.

Fogs: A vgtagot enyhn kiemelve a distalis rszen stabilan megfogjuk. A mellkast htulrl laterlisan a legnagyobb bordnl megfogjuk, hvelykujj a hnaljrok fel, kilgzsnl enyhn nyomva mi segít a hátfájáson. A medenct kt oldalrl szimmetrikusan tfogjuk, a V. Enyhn kiemelve elre felfel kirzzuk. A trzs kirzsa, a hton fekv beteg mellkasnl llva, a kzkirzs kzben a beteget temesen felemeljk s visszahelyezzk.

Hatsmechanizmusa: Az izmokat, bokaízület artrózisa 1 fokos mi ez s az izleti tokot laztja, fokozza a keringst. Vgs: enyhn hajltott kzzel, a singcsonti llel kzepes, nagy intenzits egyenletes s gyors kzmozgssal vgzend.

Csak a IV-V ujjperc rintkezhet a kezelend fellettel, az ert a tbbi ujj kis s gyrsujjhoz val csapdsa adja.

Az rintkezst kveten rgtn csuklbl ellenttes irny felfel mozgst vgznk. A nagy tmeg, fellet izmokon vgezzk a kezelst az izomlefutssal merlegesen tapads-ereds irnyban.

Hatsmechanizmusa: rvid ideig tart tgets lnkt, serkent s vrnyomsemel hats. A hosszabb ideig tart tgets esetn a hats megfordul. Intermittal nyoms esetenknt a mly simtsok kz is sorolhat A legenyhbb masszzsfogs.

A vgtagokon alkalmazott vltott kezes vagy ktkezes ill. A problms izlet felett kezdjk, proximlis - disztlis irnyban, vltakoz nyomssal pumpl effektust hozunk ltre. Zrt tenyrrel, a hvelykujj abduklt helyzetben. A mellkas intermittal nyomsa: A kt kezet szimmetrikusan a mellkasra helyezzk, a tenyrl a X. A pciens kilgzsi temnek vgn enyhe be s fel irny nyomst alkalmazunk. A fogst egy bordval feljebb megismteljk. Hatsmechanizmusa: a vgtagon a pumpl nyoms kvetkeztben a szvetkzi folyadk gylem a szv fel ramlik.

A svd masszzs ellenjavallatai. A svd masszzs ellenjavallataiKontraindukcik :-lzas llapot -legyenglt llapot - tl ids korban -postoperatv szakasz elejn -a menstrucis ciklus els pr napjn kiv. Abban az esetben, ha a masszzs frisst, sport stb.

Ugyanakkor elfordulhat, hogy az orvosi beutalst kveten a beteg llapotban olyan vltozs ll be, hogy a masszzst elvgezni nem szabad, vagy csak rszkezels alkalmazhat. Mindkt esetben a masszr ktelessge a pciens tjkoztatsa, a kezels megtagadsa, a beteg orvoshoz trtn irnytsa, esetleg konzultci az orvossal.

Amennyiben a masszzst mr megkezdte a masszr, s munka kzben szlel kontraindikcira utal jelet, a beteg krsnek ellenre a kezelst meg kell szaktani s a beteget orvoshoz kell irnytani. Nem teljeskr, enyhe kezelsek vgezhetk az albbi esetekben: Izleti gyulladsok flheveny szakaszban, ha az llapot nem romlik, folytathat a kezels zleti gyulladsok idlt szakaszban tmeneti fjdalom fokozds lehetsges Csont, zleti, izomrndulsok, ficamok idlt szakaszban vatosan, enyhe kezels vgezhet.

Krlrt fjdalmas csípőfájdalom ülés után esetn, csak orvosi konzultcit kveten. A menstrucit kvet 3. Ids a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között vgtagfjdalmak esetn, vrbsget okoz szerrel trtn enyhe bedrzsls alkalmazhat, ami nem veszi ignybe a beteg szervezett.

Minden egyb ktes esetben is a masszzskezelst meg kell tagadni. A svd masszzs fogsai. A svd masszzs fogsaiA svd masszzs fogsai s hatsmechanizmusa: A fogsok irnya s a fogsok alkalmazsi helye az anatmiai a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között fggen meghatrozott, kttt, vagy csak rszleges szabadsgot ad a masszrnek.

Simts A testtjon a simts irnya: distalistl proximlis irnyba longitudilisan centripetlisan a szv fel Intenzitsa alapjn: Felletes mly Irnya szerint: longitudilis hosszanti transversalis keresztirny krkrs mdja szerint: egykezes ktkezes vltott kezes neheztett egykezes ujjbeggyel terpesztett ujjakkal zrt ujjakkal az ujjak tenyri felsznvel, kisujj prnval, hvelykujj A könyökízület polyarthritis kezelése, egsz tenyrrel terhelt tenyrrel kzhttal kisimts A simts kzben vgzett mozgs alapjn: Flkrs krkrs V alakban 8 alakban, v alakban a testkontrnak megfelelen vgtagon vltott kezes - intermittal fogs sebessge: lass, egyenletes, folyamatos, a kezel lgzsritmusnak megfelel Alkalmazsa: Kezdfogs, kt fogsnem kzti tvezet fogs, valamint befejez, levezet fogs.

A masszr keze, vagy annak simt fellete kvetve a masszrozand testfelletet, arra teljes felletn rsimul. Hatsmechanizmusa: 15 Megteremti a pszichs kapcsolatot, cskkenti a fjdalomkszbt, nyugtat hats. Drzsls: A testtjon a drzsls irnya: distalistl proximlis irnyba longitudilisan centripetlisan a szv fel Intenzitsa alapjn: Felletes mly Irnya szerint: longitudilis hosszanti krkrs transversalis keresztirny krkrs Mdja a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között Tenyrgykkel, ujjbeggyel Gyrs: A testtjon a gyrs irnya: distalistl proximlis irnyba centripetlisan a szv fel az izomrost irnyval egyezen tapadstl az eredsig diagonlisan.

A rostirny lefutsval prhuzamos, vagy arra merleges irny. Intenzitsa alapjn: a legersebb ingerfogs felletes grgets s eltols mly gyrs mdja szerint: egykezes ktkezes teljes tenyrrel, jbeggyel Fogsok grgets kiemelt kiemelt tovafut ollz krkrs flkrs redgyrs intermittal gyrs Ritmusa: -szablyos, egyenletes Alkalmazsa: A simtssal s a drzslssel elksztett izomzat gyrhat.

Hatsmechanizmusa: 17 n az izom vrelltottsga, bekapcsoldnak a zrt kapillrisok. Helytelen alkalmazsa, cspsrzetet, fjdalmat vlt ki, nveli az izom grcskszsgt 4. Kivitelezsi mdja Kisujj szllel teljes tenyrrel teljes tenyrrel enyhn hajltott MCP zletekkel paskols Kopogtats: ujjbeggyel vgzett tgets. A mellkason trtn alkalmazsa oldja a bronhusokon lv lerakdsokat Centrlis eredet, spastikus bnuls, rzkeny vegetatv labil betegeknl klnsen a nyak s vllv terletn alkalmazsa kontraindiklt.

Kztarts: 18 A III. A szvetekre ltalnos lazt hats, cskkenti a feszes s kteges rostok spazmust, nveli az oxign elltottsgotKiegszt fogs: Kirzs: fogsok -egykezes kirzs -ktkezes kirzsA kezelhet testtjak: - vgtag rszleges kirzsa - vgtag kirzsa - medence kirzsa - mellkas kirzsa - trzs kirzsaMozgats:ostorszer hullmmozgs, enyhe hzssal kombinlt mozgats egyenletesen kivitelezve.

Intermittal nyoms esetenknt a a hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között simtsok kz is sorolhat 19 A legenyhbb masszzsfogs. A mellkasnl a jobb lgzst segti el Kiegszt masszzsfogsok: nem kzvetlenl a svd masszzs fogskrbe tartoz fogsok tvisnylvny fogs fenyfogs gyalufogs vasal karomfogs hosszanti s harnt plessels prhuzamos hzsok harnt hzsok ktszveti elmozdtsok csavars vhzs kombinlt ktszveti fogs terpis hzs perios nyoms kimozgatsok nyjtsok A masszzsfogst kveten vagy zegzugos lehzssal, vagy nagyon gyenge simtssal trnk vissza a kezd pozciba.

A ktszveti masszzs elmlete. A ktszveti masszzs elmleteA ktszveti masszzs a gygymasszzs rszt kpezi, annak egy specilis ga. Freiburgban az Orvostudomnyi egyetemen W. Munkssga nyomn a manualterpia egy j ga jn ltre, mellyel klnfle belgygyszati megbetegedsek kezelhetk, gygythatk.

A ktszveti masszzs hatsmechanizmusnak alapjai: A bels szervek s szervrendszerek megbetegedseinl a ktszvetben fokozott feszls jn ltre. A bels szerek s szervrendszerek betegsgeinl a megfelel szegmentumok interstitialis szvet kztti ktszvetben fokozdik a feszls. A meg nvekedett feszls mrtkt a br s br alatti rteg felletes, br kzeli ktszvetibr alatti s fascia kztti rteg mly, fascia kzeli ktszveti zna eltolhatsgnak vizsglatval lehet megllaptani. A feszls mellett mg behzdsok is mutatkozhatnak, ez az interstitialis ktszvet nagy folyadklead kpessgre utal duzzanat is jelentkezhet: ami viszont a ktszvet folyadkfelvev kpessgvel van kapcsolatban reflex dystrophia.

A ktszveti masszzs technikja a ktszvetbl vegetatv thangol hatst indt el, melynek magyarzata, hogy az interstitialis ktszvet kapcsolatban van a vegetatv idegrendszerrel, tovbb a somatikus idegrendszer br rz afferentcijnak is vannak vegetatv reflex kapcsolatai.

A kialakul tvolhatsok, elssorban a vegetatv idegrendszeren keresztl befolysoljk az rintett szerv, szervek funkcionlis zavart. A hátkezelés okozta fájdalom a lapockák között vegetatv idegrendszer tnus llapott normalizlja, s ezton tud hatni a szablyzsi zavarokra.

A vegetatv idegrendszer pontos ismerete lehetv teszi a szervek szimpatikus s paraszimpatikus tnusnak szablyozst. A ktszvet mechanikai ingerlsvel, normalizlni tudjuk a vegetatv idegrendszer tnus llapott, s ezton tnus kiegyenltst rhetnk el.

A br alatti ktszvetnek a ht, a fartjk, a csp terletn rendszeres, bizonyos masszzsfogsokkal trtn kezelse kapcsn egyes esetekben szvfjdalmak, fejfjsok, a gyomorban lev nyomsrzs megsznse, zleti fjdalmak cskkense, mozgszavarok javulsa kvetkezett be. A ktszveti znk jelzik a szervi rintettsget, a ktszvet lthat s tapinthat elvltozsaival.

Diagnosztikai jelentsgk abban van, hogy jelzik a betegsg aktivitst, valamint a nma znk utalnak az rkletes hajlamra. Az egyes bels szervek kros elvltozsai a szelvnyezettsg szempontjbl hozztartoz br alatti ktszvetben csomsodsokat, ktegek kpzdst, a ktszvet egynemsgnek megvltozst idzheti el.

A ktszvetben ltrejv strukturlis s funkcionlis elvltozsok reflexes ton un. A szervi funkcizavar viszceralis afferentacio a zsigerek idegkzpont irnyba hatsa tjn, a szervnek megfelel ktszveti znban jelentkezik. A br alatti ktszvet llomnynak befolysolsval csomsodsok cskkentse, feszlsek megvltoztatsa olyan folyamatokat indthatunk el, melyek a bels szervek krosan megvltozott mkdst javthatjk s a szervezet eltoldott vegetatv tnust normalizlhatjk.

A fentiek figyelembe vtelvel kidolgozott ktszveti kenőcs ízületekre vásárolni gyógyszertárban a br alatti ktszvetre irnyul simt vongl - hz fogsok sorozatbl ll. Meg kell jegyezni, hogy a fogsok a ktszveten kvl szksgszeren a brre is hatnak.

Masszzs kzben a helyi hatsokon kvl a brben s a br alatti ktszvetben lev idegvgzdsek ltal kzvettett ingerhatsok rvn reflexes ton tvolhatsok is ltrejnnek.

• Az egyetlen hazai kozmetikumgyártó, melynek bio termékei Biokontroll HU-ÖKO biokozmetikai minősítéssel rendelkeznek.
• Általános ellenjavallatok: Szív- és keringési betegségek: szívinfarktus után fél évenbelül, szívelégtelenség,gyógyszeres terápiára nem reagáló magas vérnyomás, Visszérgyulladás, Pajzsmirigy túlműködés, Epilepszia, Sclerosis multiplex, Mozgásszervi megbetegedés gyulladásos fázisa, Inkontinentia széklet- viezelettartás részleges, vagy teljes zavaravérzékenység, vérhigító szedése, menstruáció, daganatos megbetegedés után 5 évig, de azt követően is egyéni mérlegelés alapján, fertőző betegségek, nyílt sebek- sérülések, fertőző bőrbetegségek, lázas állapot, terhesség, helyi bőrelváltozások bőrsérülés, bőrbetegségvisszeresség esetén alsó végtagokat nem szabad, vérzékenység, véralvadásgátló tabletta szedése mellett óvatosság szükséges.
• Kezelések. Beauty Medical Wellness - PDF Free Download

A tvolhatsok mind a felletesen, mind a mlyebbre hat fogsokkal kivlthatk. A mlyebbre terjed hz jelleg fogsok a vegetatv idegrendszerre is befolyssal vannak. A ktszveti znk fogalmnak ketts rtelme van. Ltrejhetnek akut betegsg alkalmval a megbetegedett szervnek megfelel ktszveti znban diagnosztikus znamint klinikailag nma znk keletkezhetnek rkltt dspositio alapjn a hozzjuk tartoz szerv- szervrendszer megbetegedse nlkl.

Ez esetben a vegetatv idegrendszer gyenge pontjt jelentik. A ktszveti znk nemcsak a hozzjuk tartoz szervvel, erekkel s idegekkel kapcsoldnak, hanem egyms kztt is reflexkapcsolatban llnak, mgpedig caudo - cranalis irnyban D.

A klnbz stdiumban lv krkpekre klnbz eltolsi rtegben lv ktszveti zna a jellemz. Az eltolsi rteg minden esetben mint terminus technicus rtend, nem anatmiai fogalom. Felletes br kzeli ktszveti zna tallhat akut krkpeknl, s csak eltolssal vizsglhat. Mly, fascia kzeli ktszveti zna szubakut s krnikus krkpeknl tallhat, itt a ht reliefjben mr lthat elvltozsok, behzdsok, duzzanatok jelennek meg.

Az akut stdium elmltval a felletes eltolsi rtegben lv feszls a panaszokkal egytt elmlik, de a mly ktszveti eltolsi rtegben megmarad. A kezels kivitelezsekor klnfle fogsokat alkalmazunk. A legfontosabb ktszveti masszzsfogs a drzsls, amit a III.